egyszer csak rájöttem, hogy mostanában lesz nagyjából 25 éve, hogy elkezdtem szálas teákat inni. egész konkrétan a királyréti erdész, Ruff János teáit. akkoriban denevérekkel kapcsolatos alapkutatásokat csináltunk a készülőben lévő Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, és sok időt töltöttünk a patakpartokon kívül az erdészházban is. így esett, hogy megkóstolhattam különleges, ízesítés nélkül készített, szálas (nem filteres) teákat, ami akkoriban igazán különleges lehetőségnek számított. aztán jól rájuk is kaptam. annyira, hogy azóta is, szinte naponta: teázom.
akkor, tizenakárhányévesen nagyon szerettem a Lady Grey teát. ez egy bergamottolajjal, narancshéjdarabokkal és búzavirágszirmokkal ízesített fekete tea. ha jól emlékszem, ez volt az első tea is, amit magamnak vettem. aztán ittam is, vagy tíz éven át, mint alapteát. mindig kéznél volt. szóval legyen ez az első kép.