hú. anya nagyon felhúzott. bejött az előbb ide, mármint a szobámba, és az életstílusomról kezdett eszmecserébe. vagyis kezdett volna, de monológ lett belőle, mert nem voltam hajlandó erről érdemben kommunikálni vele. úgyértve, nincs igazán köze hozzá. részben ígyis én tartom el őt, és nem fordítva. de nem, most nem a pasik miatt, hanem mert elmondtam neki, hogy egy hét munkaviszony után felmondok azon a hülye helyen. nem érti meg, hogy nem azért nem maradok, mert nincs bennem kitartás. vagy mert képtelen vagyok beilleszkedni egy közösségbe. azon a helyen hülyék dolgoznak — ennyi az egész. egy szemellenzős bugyuta birka szintjére kellene süllyednem, hogy beilleszkedjek. plussz nem is nézek eleget tévét, hogy igazán legyen közös témánk. az eszelős munkahárítgatós lustaságukról nem is beszélve.
ideg
arany
Lao-Ce
Nagy László
Ani DiFranco
rétek
üröm
mantra
eső
rókatündér
Klimt
félelem
apróságok
tánc
hangyák
teák
jelenlét
indokína
bicikli
csend
Bérczesi Robi
tápiókavakondok
víz
álmatlan
Tori
nomád
menedék
squat
öregasszony
kakaó
ménes
halottaskönyv
Escher
bükkös
foltok
tequilarapido
erdő
Testépítő Szent Johanna
Tengeróceán
megmenteni
Párizs
Ateş
véletlenek
kertecském
Hamvas Béla
nyüszítés
szőlőhegy
fonál
víztorony
dió
Orion
Tao Te King
Zoe-Jane
Boris Vian
Vélemény, hozzászólás?