karcsú pohárban, mint egy korty szűretlen száraz almabor, szórt fények csillogása közt. zöldmetszések, esőtlen rossz nyarak, jégverések, kéregsebek, és horzsolások nemesítette, vérjeleket hordozó, de ennivaló gyümölcsök íze a számban. az érintéseid nyomán, láthatatlanul egésszé forrasztva az évszakok. tenyered alatt a jelen múltidőkből szőtt üzenete, egyetlen mozdulatban minden kor. és felemel, ami téged is felemel.