narancshéjban narancsnak lenni,
színeinket, illatainkat magunkon viselni,
az ágat elengedve puhára esni,
kétségtelenül: éppencsak ennyi.
Év: 2025
nem üldözöm a rejtőző, apró meleget
sem a pislákoló fényeket a tél mélyében,
hagyom hogy átjárjon a természet jelene,
engedem, hogy megvágjanak a vékony jéglapok a folyó felszínén,
didergés nélkül,
engedem, hogy elöntsön az álmosság,
cselekvés nélkül,
hogy a tél szelleme által meghívott lélek távollétében
minden ami anyag, megpihenhessen.
