nyakamba szakad a tetőről a hó.
egy maroknyit a kezembe veszek,
és nézem ahogy a felszíne
beleolvad a tenyerembe.
meglágyítja a melegség,
de aztán egyből visszafagy
egy tökéletes, kemény jéggömbbe rejtve
a már hozzáférhetetlen apró kristályokat.
csend van és
csend
meg még egy kis csend is
azon kívül.
