rejtőzik valami diszkrét báj abban, ha nincsenek körülötted olyan barátok, akikre — apró-cseprő dolgok miatt, de mindig épp akkor — nem számíthatsz, amikor igazán baj van.
még akkor is, ha így nem marad körülötted senki.
persze fura érzés ez a nagy csend, azon gondolkozom, kinek lesz először szüksége rá, hogy megpróbálja megtörni.
nem valószínű, hogy nekem. én már halott vagyok.
